Magyar Tudományos-, Üzemi-, és szaklapok Újságíróinak Egyesülete (MTÜSZUE) (Szakújságírók Egyesülete)

Alapszabály

1998. május 27-én az egyesület közgyűlése a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján módosította az egyesület alapszabályát, hogy egyesületünk közhasznú szervezetté nyilvánítható legyen. Az egyesület fő tevékenysége, felépítése, szerveinek kompetenciája, a tagok jogai, kötelességei alapvetően nem változnak, csak a közhasznúság szerint közvetlenebbül fejeződnek ki az új okiratban. Az alapszabály alapján a Fővárosi Bíróság 1998. január 1-től egyesületünket közhasznú szervezetté nyilvánította.

Alapszabály

1. § Általános rendelkezések

• Név: Magyar Tudományos-, Üzemi- és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete
• Rövidített név: Magyar Szakújságírók Egyesülete
• Angolul: Association of Hungarian Scientific, Company and Industrial Editors
• Németül: Ungarischer Journalistenverein der Wissenschaftlichen-Betriebs- und Fachzeitschriften
• Franciául: Association Hongroise des Journalistes de la Presse Scientifique d'Enterprise et Professionelle
• Székhely: Budapest, II. Fő u. 68.
• Működési területe: országos
• Az egyesület önkéntes társulás alapján a MTESZ tagegyesületei sorába kíván lépni.
• Az egyesület pecsétje: Magyar Tudományos-, Üzemi- és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete
• A szakújságírók egyesülete önkormányzati elven működő, pártoktól független, nonprofit, tudományos, szakmai, érdekfeltáró, érdekképviseleti és érdekegyeztetési közhasznú társadalmi szervezet.
• Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
• Az egyesület szaklapja: a Magyar Tudományos-, Üzemi- és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete Hírlevele.

2.§ Az egyesület célja, cél szerinti tevékenysége, közhasznú tevékenysége

1. Az egyesület célja

A Magyar Tudományos-, Üzemi- és Szaklapok Újságíróinak Egyesülete (továbbiakban Szakújságírók Egyesülete) célja, hogy összefogja az iparral, a tudománnyal, a gazdasággal és mezőgazdasággal foglalkozó, valamint az üzemekben dolgozó újságírókat, lapszerkesztőket, szakmai érdekeiket képviselje. Segítse az egyesület tagjait munkájukban, szaktudásuk gyarapításában, teret biztosítson a véleménycserékhez, megismertesse tagjait a legújabb kommunikációs technika eredményeivel és szakmai hátteret nyújtson a lapszerkesztéshez. Az egyesület rokon szakmai szervezetekkel hazai és nemzetközi kapcsolatot kíván létesíteni, szakmai PR tevékenységet elősegíteni.

A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26.§ b) pontja alapján az egyesület cél szerinti tevékenysége

• támogatja a gazdaság és tudomány élénkítésére, fejlesztésére irányuló parlamenti, kormányzati munkát
• véleményt nyilvánít gazdasági és tudományos törvénytervezetekről, jogszabályokról és hatósági intézkedésekről, tagjai bevonásával azok széles körű megvitatását megszervezi
• nemzetközi kapcsolatokat tart fent szakmai, tudományos szervezetekkel
• külföldi tagozatokat tart fent, működtet
• rendszeresen közvetíti a külföldi és hazai, e témakörben általánosan hasznosítható tapasztalatokat, különös tekintettel az euroatlanti integráció elősegítésére
• szakmai, tudományos előadásokat, kiállításokat, sajtótájékoztatókat, vitákat, tanfolyamokat, konferenciákat, tanulmányutakat szervez
• vállalkozási, szakértői tevékenységet végez
• bizottságokat szervez gazdasági, tudományos és műszaki feladatok hatékony megoldására
• tanulmányokat készít, kutatási tevékenységet végez
• kutatási, fejlesztési témákra javaslatot tesz
• alapítványokat, díjakat és emlékérmeket létesít, személyi javaslatokat tesz más szervezetek és szervek számára
• információáramlás hatékonyságának biztosítása érdekében klubot működtet
• érdekegyeztetés, érdekfeltárás, érdekképviselet biztosítása
• Magyarországot népszerűsítő kiadványokat szerkeszt

3. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi GLVI. törvény 26.§ c) pontja alapján az egyesület közhasznú tevékenysége:

• tudományos tevékenység, kutatás, kommunikációs tudományok
• kulturális tevékenység, könyv-népszerűsítés
• kulturális sajtótörténeti örökség megóvása
• műemlékvédelem propagálása
• természetvédelem, állatvédelem újságírói eszközökkel
• környezetvédelem publikációs tevékenységgel
• euroatlanti integráció elősegítése
• képzés, pályaalkalmasság-fejlesztés
• szakmai ismeretek terjesztése, Magyarország idegennyelvű propagálása

3.§ Az egyesület gazdálkodása

• Az egyesület nem nyereségérdekelt, működését bevételeiből fedezi, mely többek között magánszemély, jogi személy és nem jogi személy tagjai által fizetett tagdíj, pénzbeli, nem pénzbeli támogatás (adomány), vállalkozói, valamint egyéb cél szerint tevékenységéből származó bevételek.
• Az egyesület vállalkozási tevékenységét csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi.
• Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen okirat 2.§-ban meghatározott cél szerinti és közhasznú tevékenységére fordítja.
• Az egyesület kijelenti, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen jelen okirat 2.§ (3) bekezdésében meghatározott közhasznú tevékenységéből származó közhasznú szolgáltatásaiból.
• Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsát ki, vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vesz fel, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használja fel.
• Az egyesület jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.

4.§ Az egyesület tagjai

• Az egyesületi tagság az önkéntességen alapszik.
• Az egyesület tagja magánszemély, jogi személy (többek között alapítványok, társadalmi szervezetek, gazdasági tagságok, köztestületek) és nem jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, intézmények) lehet.
• Az egyesületnek rendes, tiszteletbeli és pártoló tagjai lehetnek. Tiszteletbeli tag az lehet, akit az elnökség javaslatára tagjai sorába választja a közgyűlés. Az egyesület pártoló tagja az lehet, aki az egyesület céljait magáénak érzi, azok megvalósítását erkölcsi és anyagi segítséggel támogatni kívánja és ezirányú szándékát kinyilvánítja.
• Tagfelvételekről az elnökség dönt.

• Az egyesületi tagság megszűnik
• halál,
• nem magánszemély tag esetén megszűnés, megszüntetés,
• kilépés,
• törlés,
• kizárás esetén.
• Az egyesületi tagság bármikor megszüntethető írásbeli bejelentés alapján, melyet az elnökség tudomásul vesz.
• A tagság törlését az elnökség kezdeményezheti, ha a tag többszörös figyelmeztetés ellenére 2 éves tagdíjhátralékát nem rendezte.

• A tagok jogosultak az egyesület minden rendezvényén részt venni. A közgyűlésen valamennyi tag hozzászólási, javaslattételi, szavazati és választói joggal rendelkezik.
• Az egyesület tagjai kötelesek az egyesület érdekeit szem előtt tartani és semminemű olyan tevékenységet kifejteniük nem szabad, amely az egyesület tekintélyének, az újságíró etikának ártana.
• Az egyesület tagjai többnyelvű egyesületi sajtóigazolványra jogosultak.

7.§ Tagdíj

1. A rendes tagok a közgyűlés által meghatározott éves tagsági díjat fizetik, a jogi tagok pedig megállapodás szerinti összegű tagdíjat fizetnek.

8.§ Az egyesület szervei

• Közgyűlés
• Elnökség
• Ellenőrző Bizottság
• Szakosztályok

9.§ Közgyűlés

• Rendes közgyűlést évente, tisztújító közgyűlést pedig három évente kell összehívni.
• Rendkívüli közgyűlést az elnökség javaslata vagy a tagság egyharmadának írásbeli kérelme vagy az ellenőrző bizottság kérése alapján nyolc héten belül kell összehívni.
• Mind a rendes, mind a rendkívüli közgyűlésről a tagokat két héttel korábban írásban kell értesíteni a napirenddel együtt.
• A közgyűléssel kapcsolatos napirendi javaslatot legalább a közgyűlés előtt egy héttel az elnökséghez írásban kell benyújtani.
• A közgyűlésen érvényes határozatok csak a napirendi pontokra vonatkozóan hozhatók.
• A közgyűlésen minden egyéni tagnak és jogi tagnak a meghatalmazottja útján, részvételi, választói joguk van, egy szavazattal.
• A közgyűlés a tagok 50 százalékának + 1 főnek részvétele esetén határozatképes. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, a közgyűlés ismét összehívott közgyűlés a jelenlévők számarányára tekintet nélkül határozatképes.
• Határozatokat a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozza. Az alapszabály változtatására vagy az egyesület felosztására vonatkozó határozat érvényességéhez azonban a leadott kétharmados többsége szükséges.
• A közgyűlést az elnök vezeti, akadályoztatása esetén a helyettese, ennek akadályoztatása esetén a legidősebb elnökségi tag elnököl.
• A közgyűlés nyilvános

10.§ A közgyűlés feladatköre

• A végzett munkáról szóló jelentés megvitatása, elfogadása
• A pénzügyi beszámoló az auditált mérleg megvitatása, elfogadása
• Az elnökség tagjainak és elnökének, a pénztáros, az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak, szakosztályok vezetőinek megbízatása, illetve felmentése
• Tagsági díjak megállapítása
• Tiszteletbeli tagok választása
• Határozat tagkizárás tekintetében
• Határozathozatal alapszabály-módosításra vagy az egyesület feloszlatására
• Az elnökség éves beszámolójának elfogadása és ezzel egyidejűleg előterjesztett közhasznúsági jelentésének elfogadása
• Tanácskozás és határozathozatal egyéb, a napirenden szereplő pontokra vonatkozóan
• Szakosztályok létesítése és megbízatása feladatokkal
• A közgyűlésről szó szerinti jegyzőkönyv készül, amelyet 2 jelenlévő tag hitelesít, tartalmazza a szavazás arányát

11.§ Elnökség

• Az egyesület legfelsőbb testületi szerve az elnökség. Tagjai az ügyvezető elnök, az alelnök, a szakosztály vezetői, a nemzetközi titkár és a regionális titkárok. Az ellenőrző bizottság elnöke állandó meghívott.
• A közgyűlés által választott elnökségnek joga van egy választott tag kiválása esetén más tagot kooptálni a következő közgyűlés utólagos jóváhagyásával.
• Az elnökségi tagság három évre szól, de legalább a következő elnökségi választásig.
• Az elnökséget az ügyvezető elnök, akadályoztatása esetén egyik helyettese írásban vagy szóbelileg hívja össze.
• Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább a tagok 50%-a jelen van.
• Az elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

12.§ Az elnökség feladatai

• Az elnökség az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve, vezeti az egyesületet.
• Mindazon feladatokban is határoz, amelyet az alapszabály nem közgyűlési hatáskörbe utal.
• Meghatározza a helyettesek és a szakosztályi vezetők feladatait.
• Beszámol a közgyűlésnek a végzett munkáról.
• Gondoskodik a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, jogszerű működésről.
• Összehívja a közgyűlést.
• Gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat, illetve egyéb belső szabályzatok elkészítéséről és azt jóváhagyja.
• Az éves költségvetést, beszámolót, az éves mérleget, illetve a közhasznúsági jelentést a közgyűlés elé terjeszti.
• Az elnökség saját hatáskörében szerződéseket, megállapodásokat köthet.

12/A.§ Az elnökség működése

• Az elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 2 havonta tartja, melyet az elnök távollétében az alelnök, az alelnök távollétében a korelnök vezet.
• Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
• Az elnökség döntéseit szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A szavazásról a jegyzőkönyvben rögzíteni kell a döntési arányt.
• Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak legalább fele jelen van.
• Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [PTK 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt hozzátartozó) a határozat alapján
• a kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
• bármilyen más előnyben részesül, illetve megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

13.§ Az elnökségi tagok kötelezettségei

• Az ügyvezető elnök, mint a legmagasabb tisztségviselő képviseli az egyesületet és elnököl a közgyűlésen és az elnökségi ülésen.
• Különleges esetekben megbízásokat adhat egyeseknek saját felelősségükre megfelelő lépések megtételére az egyesület érdekében, amelyeket utólag jóvá kell hagyni.
• A helyettesek és szakosztályvezetők kötelesek meghatározott feladatokat ellátni.
• Az egyesület nevében aláírási joga az ügyvezető elnöknek és távollétében az alelnöknek van, pénzügyi vonatkozásban az elnök és pénzügyi titkár együttesen írnak alá.

14.§ Ellenőrző Bizottság

• Az ellenőrző bizottság elnökét a közgyűlés három évre választja.
• Az ellenőrző bizottság elnöke tesz javaslatot a közgyűlésnek a bizottsági tagokra. Az ellenőrző bizottság 3 főből áll, az ellenőrző bizottság vezetője az ellenőrző bizottság elnöke.
• Az ellenőrző bizottság feladata az egyesület alapszabály és jogszabályok szerinti, közhasznú működésének és gazdálkodásának ellenőrzése. Feladata az ügyvitel és az összes pénzügyi tevékenység ellenőrzése, szükség esetén szakértők bevonásával.
  Tevékenysége során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól tájékoztatást, felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
• Az ellenőrző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
• A közgyűlés az ellenőrző bizottság jelentése nélkül az elnökség beszámolójának elfogadásáról érvényesen nem határozhat.
• Az ellenőrző bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
• az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése és/vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
• vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. Az intézkedésre jogosult vezető szervet az ellenőrző bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az ellenőrző bizottság is jogosult.
  Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az ellenőrző bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
• nem lehet ellenőrző bizottság tagja, aki
• az elnökség tagja, elnöke
• az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik
• az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
• az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója

15.§ Az ügyvezető elnök

• Az ügyvezető elnököt a közgyűlés választja, az egyesület törvényes képviselője.
• Az apparátus vezetéséért az ügyvezető elnök felel, gyakorolja a munkáltatói jogokat.
• Az ügyvezető elnök felelős az egyesület folyamatos adminisztratív tevékenységéért is, és az elnökségnek tartozik beszámolni, valamint útmutatásait figyelembe venni.
• A napi folyó ügyek tekintetében aláírási joggal rendelkezik, egyszemélyben jogosult összeghatár nélkül pénzutalványozásra, banki pénzfelvételre, rendelkezésre.
• Az ügyvezető elnök feladatai különösen
• felelős az egyesület törvényes és alapszabályszerű működéséért
• vezeti a közgyűlést és az elnökség üléseit
• ellenőrzi az alapszabály, közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtását
• közgyűlések, elnökségi ülések írásos anyagainak előkészítése, jegyzőkönyvvezetésről gondoskodás
• az egyesület ügyvitelének szabályszerű vezetése, ennek keretében a levelezésről, adatszolgáltatásról gondoskodás
• tagnyilvántartás pontos vezetése
• egyesület működésével kapcsolatos gazdálkodási, pénzügyi feladatok ellátása
• költségvetési javaslat, pénzügyi beszámolók, közhasznúsági jelentés elkészítése
• gondoskodás az egyesület pénz- és eszközgazdálkodásáról
• az egyesület vagyonának az óvása
• gondoskodás a számviteli és azzal kapcsolatos ügyviteli, bizonylati rendszer és bizonylati fegyelem megszervezéséről és betartásáról
• közgyűlési, elnökségi határozatok nyilvántartásának vezetése, melyből megállapítható azok tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya
• Az ügyvezető elnök hatásköre különösen
• az elnökség ülésein javaslattételi és szavazati jog
• képviseli az egyesületet
• egyesület nevében szerződéseket köt
• önálló aláírási és utalványozási jog illeti meg
• munkaviszonyban álló egyesületi személyek felett a munkáltatói jogkört gyakorolja

16.§

Az Elnökség munkájának segítésére, szakmai tanácsokkal való ellátására Egyesületi Tanács működik, amelyet a közgyűlés választ meg.

17.§

Az Egyesület évente a Magyar Sajtó Napján kitüntetésével, Bronz Toll-díjjal jutalmazza a legjobb szakmai munkát végző üzemi újságírókat és Szerkesztői Nívódíjban részesíti a legjobb szaklapszerkesztőt. Kimagasló munkásságért Életmű Bronz Toll-díjat adományoz.

18.§ Az egyesület megszűnése

• Az egyesületet csak egy, erre a célra összehívott közgyűlés oszlathatja fel a leadott érvényes szavazatok legalább kétharmados többségével.
• Ez a közgyűlés az egyesületi vagyon tekintetében is kell, hogy intézkedjen, szükség esetén felszámolót – csődbiztost – kell megnevezni. Az esetlegesen fennmaradó vagyonról dönteni kell, hogy kit illet meg.

19.§ Megalakulás

• Az egyesület 1990. január 9. napján jött létre, és az Alapszabályt elfogadta. Az egyesületet Fővárosi Bíróság 1990. III. 30-án a 1662 sorszám alatt nyilvántartásba vette.

• Az egyesület alaptevékenységeként foglalkozik lapkiadással, tudományos rendezvények lebonyolításával, közös ismeretterjesztéssel, képző-, ipar-, műszaki, tudományos kiállítások rendezésével.

• A szövetség tevékenysége felett az egyesülési és a közhasznú szervezetekről szóló törvény előírásai szerint a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja.
• A nyilvánosság, az összeférhetetlenség, az iratkezelés közhasznú törvénynek megfelelő alkalmazásának részletesebb szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
• Jelen alapszabályt 1998. május 27-én az egyesület közgyűlése elfogadta, és ettől az időponttól hatályos.

• Budapest, 1998. május 27.